Komáromban, a Monostori Erődben  látogatható a "Kenyér a római korban", a  "Komiszkenyér" és a "HÍR hagyományos sütőipari termékek" című kiállítás. Ezen kívül számos sütőipari eszköz, berendezés és dokumentum tekinthető meg a szakma hazaimúltjából.

A kiállítás anyagát adó hányatott sorsú Sütőipari Emléktár  hosszú vándorlás jutott a mai, csodálatos és méltó helyszínre:

Komáromban, a Monostori Erőd péksége remélhetőleg végleges helye lesz a Sütőipari Emléktár anyagának, ahol a Kenyérmúzeum egyenlőre március 15-november 15-ig látogatható.

Miért a Monostori Erőd?

Az erőd méltó helye a Kenyérmúzeumnak, hiszen első kenyérgyáraink eredeti állapotukban nem látogathatók, mivel:

• a monori, még építése évében, 1895-ben, leégett,az 1907-ben létesült Budapest Székesfőváros Községi
• Kenyérgyára (Százados út) eredeti állapotát nehezen lehet felismerni,
• a Tejcsarnoki Kenyérgyár (Budapest, Petneházi út) teljesen átalakult,
• a Tüzér utcai pászkaüzem sem szolgálja már eredeti célját.

A Monostori Erőd katonai péksége a felsorolt kenyérgyáraknál mintegy 100 évvel régebbi és nagyobb is (4000 m2). Kemencéin 1796-tól 1946-ig sütötték az u.n. profundot, azaz komiszkenyeret, a katonák fő eledelét.

Ebben a műemlékben a legkorszerűbb elvek szerint hozható létre a sütőipar történetét, a régi kenyérgyárak működését bemutató "élő" múzeum. Ez a múzeum adottságait; kialakítását, elhelyezkedését, és múltját tekintve egyedülálló  a világon.

Indokok:

• A pékség még működőképes állapotba hozható egy olyan létesítményben, amely remélhetőleg a Világörökség tagja lesz.
• Az Erőd - a sütőipar szempontjából - egyedülálló nevezetességgel rendelkezik. Európa több katonai pékségének jellegzetes kemencéje, a Glenk típusú, csak itt maradt fenn, sőt annak fejlődése is nyomon követhető a 2 db
• 1786-ban felszerelt és a 2 db 1848 - ban épített kemence eltérő kivitele által. A létesítmény könnyen megközelíthető, hajókikötője van, mely Bécstől és Budapesttől azonos távolságra fekszik, a szlovák-magyar határállomás közvetlen közelében. A vasútállomás a tőszomszédságában van, a 10. sz. főútra nyíló bejárata hamarosan megnyílik.

Mi történt eddig?
Az erőd rekonstrukciója  2004-re, mintegy 30 %-ban elkészült.
Ez a szakasz az alagsor egykori magtárát és padozatos lisztraktárának egyik felét érinti, ahol a kiállítás kedvéért az érintett területen a padozat simítóbetont, a termek ideiglenes világítást kaptak.

A rohamosan romló emléktári anyagot menteni kellett.
Az előttünk álló feladatok megvalósítása érdekében a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje gyűjtőakciót hirdetett. 326 kollega adakozott a Sütőipari Emléktár megmentésére, a sürgető munkák elvégzésére és a kiállítás megrendezésére. 

235 tárgyat restauráltunk, 1462 fényképet  katalogizáltunk.

A kiállítás civil kezdeményezéssel

• A Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének tagjai komoly segítséget adtak:
• újabb tárgyak és képanyag rendelkezésre bocsátásával,
• ipartörténeti kutatások végzésével,
• installáció készítéssel,
• a kiállítási forgatókönyv elkészítésével,
• A kiállítás megvalósításával.

Előkészületek a kiállításra

• Az Emléktár bekeretezett képeiből 12-őt találtunk megfelelő állapotúnak, melyek kisebb javításra, tisztításra szorultak.
• A gyűjteményből 400 - eddig feldolgozatlan - képet választottunk ki, melynek számát volt kollegánk, Karai Sándor fotóművész, további 120 szakmai képpel növelt.
• Tovább feldolgozásra mintegy 200 kép került, melynek házilagos retusálását, nyomdai előkészítését elvégeztük
• További 10-et a Széchenyi Könyvtárban, illetve a Kiscelli Múzeum fotótárában kerestünk ki, majd fotóját megvásároltuk.

A Pesti Barnabás Iskola hagyományőrző diákversenyt indított 2003. március 24-én - az FVM-Agrármarketing Centrum támogatásával melyen 12 iskola csapata  vett részt.
Két szakiskola - a Pesti Barnabás (Budapest) és a Toldi Miklós (Nagykőrös) - érdeklődésének köszönhetően, 2003. július 3-11. és augusztus 21-31. között rendezett táborban a diákok kiemelkedő felelősségérzetről és szorgalomról tettek tanúbizonyságot.

Virágh Sándor és neje, Kornéli Kamilla a Sütőipari Emléktárnak ajándékozta az 1928-ban alapított pesthidegkúti Kornéli pékség teljes anyagát.
Kornéli Gusztáv az országos hírű pékdalárda (átalakulása után ÉDOSZ férfikórus) titkára, énekese és másodkarnagya volt. A dalárda fotóanyagát is lemásolhattuk a Kornéli örökségből.

További segítségként, az AMC pályázat biztosította a  "HÍR, hagyományos sütőipari termékek" című állandó kiállítás létrehozását.

Nyitás 2003. szeptember 19-én volt és aznap 700 vendéget fogadott.  Nagy örömünkre megjelent a megnyitón Wittinghoff Sarolta, a Sütőipari Emléktár nyugalmazott igazgató asszonya és Dr. Siki Jenő, a MÉTE Tudomány és Technikatörténeti Szakosztály elnöke is.
A kiállítás címe "Komisz kenyér" és "HIR hagyományos sütőipari termékek". A kiállítás nyitását előadások előzték meg.

A kiállítás tematikája:

1. A Sütőipari Emléktár vándorlása Karai Sándor fotóművész képeivel illusztrálva.
2. Népi sütés bemutatása (a Sütőipari Emléktár néprajzi gyűjteményéből, újabb adományokból)
3. Sütögető asszony (a 17.-18. század városi piacainak szereplőinek eszközeiből)
4. Piac (kenyérárus, mézeskalácsos megjelenítésével)
5. Céhes élet (Hevesi legényládánk, habán céhtál másolatok és céhiratok másolataival)
6. HÍR-Hagyományos sütőipari termékei (38 termék két vitrinben és valamennyi színes fotója)
7. Iskola (régi szemléltető eszközök és tankönyvek bemutatása)
8. Katonai sütés - komiszkenyér (a katonai sütődék jellegzetes eszközeivel, képekkel illusztrálva. Az MO-1 műszaki rajzaival jelezve, hogy ez jelentős tábori kemenceroncsunk még felújításra vár)
9. Kornéli pékség (jellegzetes század eleji városi pékség bemutatása)
10. Laboratórium, kutatás (Nemzetközileg híres gabona- és lisztkutatásunk emlékeivel)
11. Iparosodás kezdete (kisgép gyűjteményünk, melynek jelentős darabja a mai kiflisodrók elődje, melyet a magyar
12. Lőwenstein Árpád talált fel)
13. Nagyipar kialakulása (néhány nagyipari gép és a 70-es évek kenyérgyárainak fotói)

Mit tesz a Kenyérmúzeum a szakmáért?

• Közvetett úton növeli a szakma iránti tiszteletet.
• Bemutatja a szakma fejlődését, megismerteti annak szépségeit.
• Meggyőzi a látogatót abban, hogy szakmánk élen jár Európában, legyen az kutatás, találmány, vagy híres ember, technikai, technológiai vívmány.
• Felkelti az érdeklődést a hagyományos termékek iránt.
• Egyre jobban lehetőséget teremt a szakmakutatás segítésében

Mit tehet Ön a Kenyérmúzeumért?

• Minden egyes látogató hozzájárul a fenntartási költségek csökkentéséhez. Ismerkedjék meg először Ön a Kenyérmúzeummal! Látogatása után terjessze hírét és segítsen a látogatók toborzásában.
• Felesleges régi eszközeit, gépeit, dokumentumait, szakanyagait ne dobja ki, hanem ajándékozza a Múzeumnak!
• Amennyiben teheti, járuljon hozzá a további rekonstrukciókhoz!
• Vegyen gondozásába egy gépet a felújítástól a fenntartásig!
• Támogassa az iskolák nyári táborait!
• Ötleteivel segítse a munkát!