Más elnevezés: húsvéti kalács
Változatok: nagyságbeli és díszítésbeli vál­tozatok fordulnak elő
Előfordulás a régión belül: Hajdú-Bihar megye, Hajdúdorog és környéke
Egyéb magyarországi előfordulás: Észak-­Magyarország - Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye, Miskolc és környéke
Általános besorolás: tejes tésztából készült kalácsféle
Különleges, egyedi, jellemzők: Krisztust szim­bolizáló díszes kalács, amelyet a görög kato­likus vallásúak húsvétkor kenyér helyett fogyasztanak.

Leírás

A pászkakalács csonka kúp alakú, alsó átmérő­je 20 cm, felső átmérője 28 cm, 12 cm magas, cakkozott szélű formában sült. Bonyolult formázással és díszítéssel készült, domború felületű. mint egy 1,5 kg tömegű ünnepi kalács. Külseje világosbar­na, a felületet sodort tész­taágból kialakított kereszt­tel díszítik (utalás a meg feszítésre), amelynek szá­rain és közepén tésztarózsa van (ezek Krisztus öt sebét jelképezik). A keresztet tésztakoszorú veszi körül (ez Krisztus töviskoszorújára utal).

A kalács belseje fehér, foszlós szerkezetű, amelyben a mazsola egyenletesen oszlik el. Íze, illata kellemesen aromás, édeskés. A sütőforma méretétől függően a termék tömege lehet 2-1,5 - 1-0,5 kg. Ennek meg­felelően alakul mérete is.

A kalács tésztája finom búzalisztből, lisztre számítva 50% tej, 12,5% porcukor, 7,5% vaj, 5% mazsola, 2,5% élesztő, 1 % vaníliás cukor, I % só, ízlés szerint citromhéj felhasználásával készül. A díszítések kialakításához, valamint a felület megkenéséhez tojás is szükséges.

Történet

A pászkakalács a görög katolikus egyház által húsvétkor megszentelt ételek (vaj, só, torma, sárga túró, tojás, sonka, kolbász) közül a leg­fontosabb, töltelék nélküli, sült, kelt tészta. A magyvar köznyelvben ennek az ünnepi kalácsnak kétféle elnevezése van: a gyakoribb pászka, valamint a pászkakalács. A pászkakalács története csakis a tágabban és a szűkebben értelmezett húsvéti ünnepkörrel együtt érthető meg. E történetnek vannak vallási, folklorisz­tikai és az ünnepi táplálkozási renddel összefüggő fejezetei. Mindegyik fejezet vallási eredetű. A magyar görög katolikus egyház az egész húsvéti ünnepkört a pászka ünnepének nevezi úgy, mint a görögkeleti orosz, ukrán (szláv) egyház. Vallási értelemben a pászkának négyféle tartalmi ma­gyarázata van. E magyarázatok gyökerei a zsidó valláshoz vezetnek vissza, és megtalál­hatók az ószövetség írásaiban.

Első és egyben etimológiai értelmezése "átmenetet" (héberül pészáh) jelent. A keleti keresztények és a bizánci rítust követő magyar görög katolikusok részére is megvan a pász­ka átmenetiségének értelmezése. A pászka második, ószövetségbeli jelentése közvetlenül utal magára a tésztára. A görög katolikus egy­ház ezt az eredetet is elismeri, de az ő húsvéti pászkája hangsúlyosan kovászos.

A pászka szó harmadik értelmezése az áldozati bárány fogalomköréből fakad. A pászka negyedik jelentése azzal a titokzatossággal van kapcsolatban, ami Jézus Krisztus feltámadásá­ból ered. Ezekből az egyetemes keresztény tanításokon alapuló jelentésekből kiderült, hogy a magyar görög katolikus egyházi szellemben a hívők a pászka misztikumában az egész húsvéti ünnepkör kiteljesedését látják. Magyarországon a legnagyobb lélekszámú görög katolikus közösség Hajdúdorogon él. Egyházatyája így szól híveihez: "A húsvéti eledelt kosárba tesszük, mert úton vagyunk. A táplálékunk csak útravaló. A húsvéti kalá­csunkat pászkának nevezzük, mert maga Krisztus a mi Útravalónk, Pászkánk! Ez a fosz­lós bélű, barnapiros héjú, fonatokkal díszített pászka, édes puhasággal, könnyű finomsággal mutatja nekünk Jézus szeretetét, az élet örömeit, amit a mi Szentséges Pászkánk, Krisztus ad nekünk. Vigyázunk minden morzsájára, ahogy őseink is tették. A pászka az örök élet kenyerét, Krisztust jelképezi. Aki vándorlásunk társa lett, és egy maradandóbb, boldogabb életet ajándékozott."

A népi vallásosság terén a pászka miszti­kus jelentése a következő mondatokban összegződött: "Aki pászkát nem szenteltet, az életét sem szenteli Istennek." "Húsvétra sütött kalácsból akkor válik a tészta pászkává, ha húsvétkor megszentelik."

A pászkakalács formájának kialakításakor min­den egyes résznél jelképezik magát Jézust. A kelt tészta alapja jelenti a testet, de jelentheti az Anyaszentegyházat, a rákerülő tésztafonatok, a formától függően, jelképezik a koronát vagy a koszorút. Ha 12 fonatszálat tartalmaz, akkor az apostolokat jeleníti meg. Ez utóbbinál még egy vastagabb fonással körbeszegélyezik a tésztát, ami Jézus töviskoszorúját alkotja. A tészta felső felületére egy vastag tésztafonatból keresztet formáznak, aminek a végeit a tésztatest alá dol­gozzák be, hogy azzal is magasabb legyen a pászkakalács. Végül öt rózsaformát készítenek, és meghatározott helyen ezekkel díszítik a kalács felületét. Az öt rózsa, egy középen, négy a keresztek végeire elhelyezve jelzi Krisztus öt sebét. A rózsák formázásához szentelt barka­gallyat használnak.

A pászkakalácsot a család legügyesebb asszonya készíti. Nagyon fontos, hogy formája, íze és sütése kifogástalan legyen, mert a hibák­ból a szerencsétlenségekre következtetnek. Ezért a nagy odafigyelés mellett a vallásos és mágikus jellegű cselekedetek egész sora kíséri a pászkakalács készítését: a kelesztésre szánt tészta felett a dagasztást végző személy tenye­rével keresztet rajzol, szavakkal fohászkodik: "Uram, segíts, én Istenem! ", és virágvasár­napról megtartott, szentelt barkát kereszt alak­ban helyez a tetejére, még formázás előtt keresztet vág a tésztába. Régebben külön erre a célra használt tepsiben sütötték.

A pászkakalács tésztája nem maradhat nyers, de megégnie sem szabad. A felszentelt pász­kakalácsból egy évig is megőriznek egy kis szeletet. Tisztelik, mert felszentelt, gondosan tárolják. A nép azt gondolja, hogy védelmet nyújt a villámcsapástól, védi a házat a kár­tevőktől, a szerencsétlenségtől, a családot a betegségektől. Hat a gyümölcsfák termésére. Egy-egy családban több pászkakalácsot sütnek, mint amennyit megszenteltetnek. A húsvéti ünnep ideje alatt minden étkezési alkalomra kenyér helyett ezt fogyasztják, és a más településekről hazalátogató vendégeket is ezzel ajándékozzák meg. Van olyan település, ahol megkísérlik pünkösdig tárolni.

Felhasználás A pászkakalácsot kizárólag a görög katolikusok fogyasztják, és csakis húsvétkor. Részben maguk készítik, részben boltban vásárolják. A húsvéti mise után a görög katolikus templom kertjében megáldják a pászkakosárban lévő főtt sonkát vagy töltött bárányt, sárga túrót és kalá­csot. Az észak-alföldi régióban 4-5000 pászkát áldanak meg a húsvéti nagymiséken. Húsvét vasárnapján a megszentelt pászka fő eledel a nagyböjt utáni ünnepi reggeli alkalmával. Húsvét vasárnapjától kezdődően főtt sonkával, töltött báránnyal és sárga túróval fogyasztják, amíg tart. Morzsáját elteszik, és vetéskor a földre szórják. A hit szerint megvéd a madarak kártétele ellen. Ajándékba is adják rokonaik­nak, szeretteiknek, a papnak.

Szakmai fogások

A liszt, a tej, a porcukor (csak a teljes mennyiség 1/3-a), a megfuttatott élesztő, a mazsola, a vaníliás cukor és a só felhasználásával közepesen lágy tésztát készítenek, amelyet erőteljes dagasztás után pihentetnek. A tésztát átgyúrják, miközben 3-4 részletben hozzáadják a vajat és a maradék porcukrot. Ezeket is jól beledagasztják a tésztába és fél órát pihentetik. A kétszeresére kelt tésztából mintegy 1/2 kg-nyi részt felgömbölyítenek. Ezt a cipót a sütőforma közepére helyezik (ez Krisztus szívét jelké­pezi), két szálból sodort koszorúval szegélye­zik. Erre kereszt alakban tésztát helyeznek. A kereszt mindkét ágát négy szálból sodorják. A kereszt köré két szálból készült koszorút helyeznek. A díszítésre félretett tésztát tojással és liszttel átgyúrják, öt egyenlő részre osztják, melyekből téglalapot nyújtanak, sűrűn bevag­dossák, és rózsára emlékeztető alakúvá csavar­ják fel. A rózsákkal a kereszt négy szárát és közepét díszítik fel. Tojásozzák, két órát kelesztik, ismét tojásozzák, majd ha a felület megszikkadt, lassú tűznél másfél óráig sütik. A sütés félidejében nedves papírral beborítják a felületet, hogy a kalács jól átsüljön és a felülete nehogy megégjen. A formából kiborítják, hűlni hagyják.

Nagyobb üzemekben is készítik. Ilyenkor a sodratok készítéséhez kiflisodró gépet használ­nak. Az üzemileg gyártott kalács közepe nem cipó, hanem négy ágból készült fonat (briós torma). Ez jelképezi a keresztet, az alsó sodrat is elmarad. A felső koszorú és az öt rózsadísz a házi készítésű kaláccsal megegyezően készül.

Gazdasági adatok

A mélyen vallásos családokban a pászkakalá­csot otthon sütik. A fiatalok a házi készítés helyett ma már inkább vásárolják. A hajdú­dorogi üzemek húsvétkor rendelésre készítik. Az üzemi termelés évről évre nő (évente mint­egy 5500-5600 db), egyre több ember tér vissza a hagyományokhoz.