A Parlament 2011. július 11-én megszavazta a népegészségügyi termékadóról, közismertebb nevén a chips vagy hamburgeradóról szóló törvényt, mely 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

Az adó a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre (pl.: perec, tallér stb.) valamint az ételízesítők egy részére terjed ki.

A törvény fő célja: „a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása”.

Szövetségünk is több megkeresést kapott a „Chips adóval” kapcsolatosan arra vonatkozóan, hogy a sütőipari termékekre mennyire vonatkozik ez az adónem.

Az alábbiakban közöljük a „2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról” szóló szabályozás azon részletét, melyet a sütőiparban dolgozóknak is figyelembe kell venni. (A törvény teljes egészében megtalálható a http://www.weborvos.hu/adat/files/2011_julius/chipsado.pdf weboldalon).

„2. Az adókötelezettség 

2. § Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,

     a) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, a legalább 25% gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek kivételével, ha

aa) hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 g cukor/100 ml mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital) vagy

ab) az üdítőital hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 mg koffein/100 ml mennyiséget (a továbbiakban: energiaital);

       b) a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 g cukor/100 g mennyiséget, továbbá az 1806 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 40 g cukor/100 g mennyiséget és amennyiben kakaótartalma 40 g/100 g terméknél alacsonyabb (a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény);

       c) a b) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ide nem értve a kenyeret és a pékárut, ha sótartalma meghaladja az 1 g só/100 g mennyiséget (a továbbiakban: sós snack);

d) a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó – gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő – termék, ha sótartalma meghaladja az 5 g só/100 g mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 g só/100 g mennyiséget.

3. § (1) Adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld.

(2) Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla/ számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.

3. Az adó alanya

4. § Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet.

4. Az adó alapja

5. § Az adó alapja az adóalany által a 3. § (1) bekezdése szerint értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

5. Az adó mértéke

6. § Az adó mértéke

a) üdítőital esetében 5 forint/liter,

b) energiaital esetében 250 forint/liter,