A magyar sütőipar általános helyzete

Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet.

A sütőipari vállalkozások:
1./ Az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt a kisvállalkozások, a kis- és közepes üzemek a jellemzőek.

2./ A magyar sütőiparban a vállalkozások száma csökken:

  • 1995-ben 1521 vállalkozás működött, összesen 1809 termelő üzemet működtetve,
  • 2009-ben 1100 vállalkozás, 1150 termelő üzemet működtetve.


3./ A vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak szerint:

  • 70%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztat,
  • 20%-a 10-20 fő közötti létszámot foglalkoztat,
  • 6%-a 20-100 fő közötti létszámot foglalkoztat,
  • 4%-a 100 fő feletti létszámot foglalkoztat.


4./ A vállalkozások termelésének megoszlása a vállalkozások típusai szerint:

  • családi típusú üzem: 20%,
  • középvállalkozások: 35%,
  • nagyvállalkozások: 45%-át adják.


A sütödék kapacitás kihasználtsága megfelelő, nagy felesleg nincs.

Az országban kb. 1900 db látvány készresütő is működik.

A sütőipari termékszerkezet:
1./ Kenyér fogyasztás: 73 kg/fő/év.
A kenyérválaszték szerkezete:
    a./ fehér, félbarna kenyér: 63-65%
    b./ házi jellegű kenyér: 17-18%
    c./ egyéb kenyér: 17-20%
        - rozsos, rozskenyér: 6%
        - tartós kenyér: 4%

A kenyérfélék választéka 150-160 féleség.    


2./ Péksütemény fogyasztás: 13 kg/fő/év.
Péksütemény választék szerkezete:
    a./ vizes zsemle: 52%
    b. /tejes termékek: 24%
    c./ egyéb termékek: 24%

A péksütemény választéka kb. 450-480 -féle.

Kereskedelem
24 ezer eladási helyen értékesítik a sütőipari termékeket.
Az értékesítés megoszlása:

  • multi kereskedelmi láncok: 55-56%
  • élelmiszer kiskereskedelem: 20-23%
  • saját szakbolt: 15-16%
  • közétkeztetés, vendéglátóipar, büfék: 7-8%.



Változások iránya kereskedelemben:

  • koncentráció folytatódása,
  • multinacionális vállalatok térhódítása,
  • élelmiszer kiskereskedelem globalizálódása.



A sütőszakma előtt álló fejlesztési célok:

  • saját bolthálózat és járműpark bővítése,
  • újabb értékesítési csatornák megnyitása,
  • aktívabb marketing munkavégzés,
  • egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.


A szakágazat bruttó termelési értéke: 110 milliárd Ft.
A befektetett tőke 40 milliárd Ft.
A szakágazatban foglalkoztatottak száma: kb. 24 ezer fő.
A szakágazatban a keresetszint bruttó 120 ezer Ft/fő/hó.


A sütőipari szakágazatban érdekelt munkaadói szervezetek:

  • Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ),
  • Magyar Pékszövetség,
  • Sütőipari Egyesülés,
  • Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ),
  • Vállalkozások és munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ),
  • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).


A sütőipari szakágazatban érdekelt munkavállalói szervezet:

  • Sütőipari Dolgozók Szakszervezete (SDSZ)


A sütőipar hagyományőrző szervezetei:

  • Első Magyar Fehérasztal Lovagrend,
  • Magyar Pékek Fejedelmi Rendje,
  • MÉTE.


A sütőiparral kapcsolatos tanintézetek:

  • szakképző iskolák,
  • felsőfokú oktatási intézmények.


A sütőiparral kapcsolatos társ-szakmai szövetség:

  • Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete


Magyar Pékszövetség
A sütőipari vállalkozások kapacitásának mintegy 60-65%-át kitevő vállalkozások szakmai érdekképviseletét a Magyar Pékszövetség látja el.
A Magyar Pékszövetségnek 375 tagja van.
A Magyar Pékszövetség 19 tagú társadalmi elnökséggel működik, a területi munkáját 9 régióban szervezi, végzi.

A Magyar Pékszövetség működésében megfogalmazott prioritások:

  • az érdekvédelmi munka,
  • a szolgáltatások szélesítése, fejlesztése,
  • a szervezettség növelése,
  • a saját üzletek számának növelése,
  • az egészségesebb táplálkozást elősegítő termékek fejlesztése, a marketing munka javítása.




A Magyar Pékszövetség kapcsolatrendszere

A Magyar Pékszövetség kapcsolatrendszere szerteágazó: elsősorban tagja az Élelmiszeripari Ágazati Párbeszéd Bizottságnak, illetve ezen bizottságon belül a Sütőipari ÁPB munkáltatói oldalának társelnöke. Továbbá intézményesen képviselteti magát az ÉFOSZ-ban, mely tagság helyet biztosít a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségében is. Természetesen tagja az IPOSZ-nak és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. Ezek az érdekképviseletek, köztestületek intézményesen vesznek részt a törvényelőkészítő munkában, melybe bekapcsolódva van korlátozott lehetőség a szakma generális véleményének, elképzeléseinek kifejtésére, érdekei megjelenítésére.

Nemzetközi kapcsolatok:

  • Európai Pékszövetség tagja,
  • Világ Pékszövetség tagja.


Hangsúlyos a Pékszövetség és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetővel kialakított kapcsolat, melynek hőfoka megegyezik a VM és a többi élelmiszergyártó közösség között kialakult, lehetséges munkakapcsolattal.