Változat: kevi perec (a kunsági perectől alakjában tér el)
Előfordulás a régión belül: Jász-Nagykun­Szolnok megye, Nagykunság
Általános besorolás: perec
Különleges, egyedi, jellemzők: kézzel font, apró, 3-5 cm átmérőjű. omlós bélzetű. Más tájak, térségek egyéb pereceitől apró méretében és omlósságában tér el.

Leírás

A kunsági perec hurkolással, egyetlen ágból, jellegzetes perec alakúra formázott, kb. 4-5 g tömegű, 4-5 cm átmérőjű termék. Felülete aranysárga színű, fehér lisztes-sós foltokkal díszített, ízesített. Bélzete kissé tömött, rugal­matlan, omlós törésű.

A kevi perec két ágból összefont, 3-5 cm átmé­rőjű, kör alakú, 4-5 g tömegű termék. Összetétele: búza finomliszt, lisztre számított 25% margarin, só, tojás, élesztő, cukor. tej.

Történet

Perec szavunk első írásos említése "perecz" formában 1347-ből való. (TESZ IfI. 1976. 160.) A pereceket a parasztháztartások gyakran perecsütő asszonyoktól vásárolták. A perec­sütők több helyen a XVII-XVIII. században már céhekbe tömörültek. Perecsütő központok alakultak (Debrecen, Erdőhorváti, Somodi, Kapuvár, Csorna stb.). amelyek kisebb-na­gyobb területeket láttak el karika alakú, apró perecekkel. A Nagykunságban Karcagon jött létre egy kisebb perecsütő központ. A perecsütő asszonyok madzagra fűzve, százasával árulták terméküket a piacokon.

A perecet a gyerekek iskolába vitték. nagypén­teken böjti ételként fogyasztották. de a lakodal­mi étrendbe is bekerült. Emellett a halotti torok étele is volt, és halottak napján a temetőnél a koldusoknak is osztogatták.

A perecet kétféleképpen készítették: az ujjnyi vastagságúra elnyújtott tésztát perecszaggató­val kiszaggatták. A másik és elterjedtebb a perecfonás: "a tésztát zsinórszerűen hosszúra nyújtják tenyérrel, majd a két tenyér ellenkező mozdulatával azt megsodorják és kétrészt hajt­va, felemelve magától összefonódik, utána a fonat két végét összenyomják és kész a kerek­perec. " ( Hagymássy, I 973. 82. )

Felhasználás Lakodalmakkor az ifjú párt kísérő nászmenet női, illetve kislány tagjai osztogatták a kunsá­gi és kevi pereceket az ún. hívatlanoknak, bámészkodóknak. Ez a szokás helyenként még ma is élő. A falusi búcsúknak elengedhetetlen kelléke volt régebben - és ma is - a kunsági és a kevi perec. A Nagykunságban az asszonyok régóta háziiparként űzik a perecsütést. Számuk mára megfogyatkozott, alkalmi munkaként, elsősorban piaci árusításra és különböző ünnepekre készítik a kunsági és kevi pereceket. Ma már, amikor a pékszakma is átvette a perec­sütést, a kunsági és kevi perecet folyamatosan gyártják és forgalmazzák a régióban. Itt a napi élelmiszerek között a snack, chips és egyéb rágcsálnivalók mellett előkelő helyet foglal el a kellemesen sós ízű, kis perec.

Szakmai fogások

A felhasználáshoz szükséges anyagokból közvetlen tésztakészítési technológiával el­készítik a tésztát (üzemi szinten ezt a mű­veletet, de csak ezt, dagasztógéppel végzik). Az érett tésztából 5-6 g-os darabokat kicsíp­nek, és 20-22 cm hosszú rudakká sodorják. A tésztarudakból hurkolással formálják a kis pereceket. A kunsági perec formálása (hurkolása) az iparban is csak ügyes kezek munkájával lehetséges. Sütőlemezen 50-60 percig kelesztik. Felületét kétszer, kelesztés előtt és közvetlenül a sütés előtt felvert tojással bekenik. 180-200 °C hőmérsékleten 10-12 percig sütik. A sütés befejezése előtt 2-3 perc­cel a sütőlemezeket a kemencéből kihúzzák, a pereceket liszt-só-víz szuszpenzióval beperme­tezik, majd a kemencébe visszahelyezve befe­jezik a sütést. A kihűlt terméket az iparban l00 g-os kiszerelésben (20-25 db/csomag) fólia­tasakokba csomagolják. Kartondobozos gyújtő­csomagolásban kerül forgalomba. Családi ünnepekre, lakodalmakra az ipartól is cso­magolatlanul, ömlesztve kérik.

Gazdasági adatok

A termelés becsült mennyisége a régióban évente 2-3 tonna. A családi ünnepekre túlnyo­mórészt a sütőasszonyok készítik a perecet, számuk csak becsülhető, az általuk gyártott mennyiség ismeretlen.

A régióban I-2 pékség és kb. 8-10 perecsütő asszony foglalkozik pereckészítéssel. Ünnepek előtt megsokszorozódik a gyártás.