A Magyar Pékszövetségnek évek óta kiemelt célja, hogy fellépjen a kiskereskedők árleszorító törekvéseivel szemben. Törekvéseink eléréséhez mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, valójában hogyan állnak valós költségeink az átvételi árakhoz viszonyítva. Ezért végeztettük el 2018-ban és 2019-ben is a szükséges felmérést az Agrárgazdasági Kutatóintézettel, ill. jogutódjával.
A 2018-as tanulmány eredményeit széles körben közzétéve sikerült elérni a kiskereskedelmi láncoknál az átvételi árak növekedését. (Emlékeztetőül: Az elemzés kimutatta, hogy a négy sütőipari alaptermékből három terméket veszteséggel értékesítenek a pékek a kiskereskedelmi láncok felé.) Ennek hatására a kis pékségek is emelni tudták áraikat. A tanulmány megállapításai érdekesek lehetnek tagjaink számára, ezért, kérésükre most a 2018. évinél részletesebben ismertetjük a 2019. 1. negyedév adatai alapján készített elemzés főbb megállapításait.
1. A sütőipari üzemek költségszerkezete
Forrás: NAIK AKI Tesztüzemi és Ágazati Információs Osztály
A 2019. 1. negyedév adatai alapján készített diagram azt mutatja, hogy a termelési költségek csaknem 60 százalékát a munkaerőre és a lisztre fordított kiadások teszik ki, ami 10 százalékponttal magasabb, mint 2017-ben. A diagram jól szemlélteti a személyi jellegű kiadások dominanciáját (37 százalék). Az AKI 2015-ig tartó élelmiszeripari adatgyűjtése alapján már egyértelmű volt, hogy az élelmiszeriparon belül a sütőiparban a legjelentősebb mértékű a munkaerőköltség, a korábbi adatokat pedig jelen adatgyűjtés is igazolta. Ebből következik, hogy a sütőipar sokkal érzékenyebb a munkaerőpiacon bekövetkező változásokra az élelmiszeripar egyéb szakágazataihoz képest.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján (továbbiakban: KSH), a fehér kenyér és a félbarna kenyér fogyasztói átlagára 5 és 11, a vizes zsemléé 14 százalékkal emelkedett 2019 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági környezet ezzel együtt romlott, mivel számottevően növekedtek a vállalkozások terhei. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók rendszeres bruttó átlagkeresete a feldolgozóiparban 14 százalékkal haladta meg a 2018 első negyedévi értéket (KSH), a NAIK AKI Piaci Árinformációs Rendszere szerint pedig a BL55 és BL80 lisztek feldolgozói értékesítési ára 14, illetve 18 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a fogyasztói árak növekedése nem feltétlenül van összhangban a sütőipari termékek feldolgozói értékesítési árának növekedésével, más és más a jövedelemhányad a kereskedelemben és a feldolgozási fázisban.
2. A négy vizsgált alaptermék előállításának költség- és jövedelemhelyzete, 2017-2019
Termék | teljes önköltség (HUF/kg) | értékesítési átlagár (HUF/kg) | fajlagos jövedelem (HUF/kg) | ||||||
| 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 | 2017 | 2018 | 2019 |
Fehér kenyér | 181,11 | 194,34 | 199,48 | 175,08 | 183,83 | 200,42 | -6,04 | -10,51 | 0,94 |
Félbarna kenyér | 184,09 | 195,85 | 213,79 | 160,51 | 165,33 | 193,48 | -23,58 | -30,53 | -20,31 |
Vizes zsemle | 251,95 | 267,35 | 268,46 | 251,32 | 258,86 | 291,63 | -0,64 | -8,49 | 23,16 |
Tejes kifli | 315,72 | 334,48 | 354,82 | 317,66 | 327,19 | 363,12 | 1,93 | -7,29 | 8,30 |
A tanulmány eredményeként megállapítható, hogy a jelentősebb forgalmú sütőipari termékek előállításának jövedelemhelyzete javult 2019 első negyedévében az előző két év eredményeihez képest. Ez arra a pozitív tendenciára mutat rá, hogy a kereskedelem egyre inkább elismeri a sütőipar növekvő költségeit. Mindazonáltal a feldolgozási fázisban még mindig alacsony a jövedelmezőség, olyannyira hogy az országos átlagot tekintve a félbarna kenyér termelése veszteséges, a fehér kenyéren és tejes kiflin pedig csak minimális a nyereség. Ha a költségek növekedésének jelenlegi trendje folytatódik, a jelenlegi felvásárlási árak e két termék esetében sem nyújtanak majd megfelelő szintű fedezetet. A sütőipari vállalkozások a fennmaradásukhoz szükséges jövedelmük nagy részét más termékek előállításával tudják csak biztosítani.
A vizsgált termékek költségszerkezetét 2019. első negyedévében az alábbi ábra mutatja:
A költség- és jövedelemelemzést idén is szeretnénk elkészíttetni. Ehhez szükség van a tagság aktív közreműködésére. Ezért kérjük tagjainkat, hogy megkeresésünkre szolgáltassanak adatot az Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) részére. A vállalkozások adatait NAIK AKI szigorúan bizalmasan kezeli, ezekről sem a Pékszövetség, sem a hatóságok, sem más szervezetek/személyek nem kapnak információt, azonban a vizsgált termékekre vonatkozó mérvadó és megbízható átlagos költség- és jövedelemszámítások elkészítéséhez erre feltétlenül szükség van.
A tanulmány teljes terjedelmében elérhető a Magyar Pékszövetség honlapján >>>
2020. január
Szilágyi Péter