A magyar sütőipar bár talpon van, és még egy világjárvány sem akadályozhatja meg a pékeket abban, hogy minden nap friss, minőségi kenyérrel, péktermékekkel lássák el az országot, őszintén szembe kell nézni a problémáival is. Nem várhatjuk és nem is várjuk el, hogy a szakma kihívásaira a kormányzat adja meg a válaszokat, ugyanakkor fontos kérdés a sütőipar jelene és főként jövője szempontjából, hogyan látja a magyar pékek helyzetét Nagy István agrárminiszter. Megkérdeztük. Személyes beszélgetésre már lapzártánk után tudtunk volna sort keríteni, így írásban válaszolt a kérdéseinkre. Ősszel tehát folytatása várható.
Hogyan látja a sütőipar jelenlegi helyzetét, jövőjét?
A sütőipar a legnépesebb szakágazat az élelmiszeriparon belül. A vállalkozások és a foglalkoztatás közel ötöde, az ágazat árbevételének 6 százaléka tartozik ide. A szereplők döntő többsége mikro- és kisvállalkozás. A jövőre nézve elmondható, hogy előtérbe kerülnek a hagyományos, kovászos technológiák, egyre több szereplő fordul az innovatív megoldások felé, mely mind a technológiai eljárásokon, mind a recepttúrákon is meglátszik. A hazai sütőiparban jelentős hagyományok vannak, ugyanakkor újítási, innovációs igény is felmerül a szereplők részéről - ezt a nemzetközi trendek, a belső igények és az egészséges táplálkozás egyaránt megkövetelik.
A koronavírus megjelenése hazánkban sem általában az élelmiszeriparban, sem fókuszáltan a sütőiparban alapanyag beszerzési problémákat nem okozott, azonban az értékesítésben kihívást jelentett ennek a területnek, hogy bezártak a közétkeztető és vendéglátóegységek. A kormány az élelmiszeripar szereplőinek is biztosította a járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét. Emellett a gazdaságvédelmi akcióterv keretében 8 milliárd forint jutott az élelmiszeriparnak, melyből egy egyszeri támogatásban részesülhetnek a szektor szereplői. Támogatási és szabályozási oldalról is segítjük a sütőipar munkáját. A jelenlegi helyzet kezelése mellett a tervezés alatt álló 2021-2027-es EU-s források felhasználásánál, illetve a hazai forrásoknál is előtérbe került az innováció, a modernizáció/digitalizáció, a hatékonyság fokozott támogatása - melyet reményeink szerint a sütőipar szereplői is tudnak hasznosítani.
A termékek jellege, eltarthatósága miatt nem exportorientált a terület, a hazai választék viszont széles, és az egyre bővülő termékpalettából igényeik szerint válogathatnak a vásárlók. Ez a terület egy kevésbé jövedelmező része az élelmiszeriparnak, de az elmúlt években a szereplők hozzáállása és kitartása pozitív eredményeket hozott.
A termelői integrációs szervezetek (TISZ) a mezőgazdasági alapanyagot termelők horizontális együttműködési formája, amely egy újabb eszközt jelent a piaci kihívásaik kezelésére. A tej és a zöldség-gyümölcs szektorokban már működő és bevált együttműködési modell került most kiterjesztésre azokra a mezőgazdasági ágazatokra - szőlő-bor, méhészet, sertéshús, gabona, kukorica, stb. -, ahol azt az uniós szabályozás megengedi. A sütőipari vállalkozások számára ezért nem ez az együttműködési forma jelent lehetőséget, esetükben az állami szabályozó rendszer a velük szemben a kiskereskedelem által alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartásoktól való védelmet tudja jelenteni.
„növekszik az igény az egészséges étrendbe beilleszthető és egyes esetekben hagyományos technológiával készült termékek iránt, ezért a szabályozásokat is ehhez kell alakítani"
A Magyar Pékszövetség évekkel ezelőtt védjegyet vezetett be a minőségi, magyar pékek védelmében. Hogyan tudja segíteni a minisztérium, maga a miniszter a magyar pékségeket, mint magyar termékeket előállító vállalkozásokat?
A vásárlók szokásai az utóbbi években átalakultak, a minőség (szemben a mennyiségi fogyasztással) egyre fontosabb szerepet kap, több az egészségtudatos döntés, amely azt is mutatja, hogy növekszik az igény az egészséges étrendbe beilleszthető és egyes esetekben hagyományos technológiával készült termékek iránt, ezért a szabályozásokat is ehhez kell alakítani.
Szabályozási oldalt tekintve érdemes kiemelni a Magyar Élelmiszerkönyvet, hiszen a sütőipari termékek szabályozása területén a Magyar Élelmiszerkönyv lapjai meghatározóak. Felértékelődése pedig a közeljövőben még inkább várható a fogyasztói igények miatt.
A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság és annak szakbizottságai, így a Sütőipari és Cukrászati Szakbizottság is újjáalakult 2020-ban. Az új Szakbizottság továbbra is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szabályozott termékek ne csak az egészséges táplálkozásba beilleszthetők, hanem minél ízletesebbek, a fogyasztók számára minél kedveltebbek legyenek, hiszen ez alapvetően meghatározza a vásárlók döntését és hozzáállását. Éppen ezért napirendre kerül többek között a sütőipari termékekre vonatkozó „teljeskiőrlésű" kifejezés használatának meghatározása, valamint „kovászos" jelző.
Az élelmiszeripar stratégiai ágazatunk. Nemzetgazdasági, sőt adott esetben nemzetbiztonsági cél, hogy a magyar lakosság elsősorban a hazai előállítású termékeket keresse és vásárolja. A Magyarországon előállított termékek magasabb biztonságot jelentenek a lakosság számára, valamint ellátásbiztonságot is teremtenek. A itthoni ízlés kielégítéséhez a hazai előállítású termékekre kell felhívni a figyelmet. Ehhez lehet jó eszköz egy védjegy. A védjegyek megkülönböztetik az adott termékeket, ugyanakkor a jelenlegi védjegypiac túlzsúfolt, több ezer védjegy, és több tucat tanúsító védjegy kapcsolódik élelmiszeripari termékekhez.
„A fogyasztók igénylik a minőségi tanúsítást és az állami szerepvállalást, ezért az Agrárminisztérium létrehozta a Kiváló Minőségű Védjegyet."
A kétszintű védjegyrendszer Nébih tanúsítással rendelkezik, mely horizontálisan fedi le az élelmiszeripart, így ennek a területnek is hamarosan elérhető lesz.
2014-ben megkezdett áfacsökkentési lépések (2014-ben az élő sertés, 2015-ben a szarvasmarha, juh és kecske, 2016-ben a sertés tőkehúsok, 2017-ben a baromfi, a tojás, a friss tej, 2018-ban az étkezési célú hal és a sertésbelsőségek, 2019-ben az ESL és UHT tejek) folytatása, más ágazatokra való kiterjesztése a költségvetés mindenkori teherbíró képességének függvénye.
A sütőipar támogatottsága a korábbi támogatási időszakokat figyelembe véve jelentősen nőtt a 2014-2020-as időszakban, EU-s és nemzeti forrás - elsősorban NBT - is áramlott erre a területre. Ennek köszönhetően sok új beruházás létesült, ilyen a hatvani sütőipari üzem is. A nagyobb kapacitású üzemek létesítése mérethatékonysági szempontból kedvező, de a sütőipar is azon területek közé tartozik, ahol a kézműves termékek jelenléte, a mindennap jelentkező fogyasztói igények a kisebb méretű, helyi igényeket kielégítő előállítókat is megkerülhetetlenné teszik.