Előfordulás a régión belül: Zala megye - Gö­csej, Hetés tájegység
Általános besorolás: alkalmi kalács
Különleges, egyedi jellemzők: feldíszített, ba­ba alakú kalács. Lakodalmak, pasziták (keresz­telők) jellegzetes étke. A fumu készítése, aján­dékozása és fogyasztása Hetés és környékének sajátos népszokása.

Leírás

A fumu gyermeket formázó, díszített ünnepi kalács, változatos és finom töltelékkel. Általában 43-45 cm hosszú, 26-30 cm széles, 9-12 cm magas, tömege 4-6 kg. Egyedi elkészítésű, ezért a mé­retek változhatnak. For­mában sütik, hosszú­kás, szögletes alakú, a felső felületén a jellegzetes babafigurás díszítések jól láthatók, szép fényes, sötétbarna színű. A sütőformával érintkező oldalak és a fumu alja világosbarna. A tészta 2-3 kg búza finomlisztből, tej, zsír, cukor, 8-10 db tojás és élesztő hozzáadásával készül. Tölteléknek diót, mákot, aszalt szilvát, almát, fügét, szőlőt szoktak beletenni, kinek mire van gusztusa és lehetősége.

Történet A fumu évszázadok óta ismert, ünnepi tész­taféle a dél-zalai falvakban. A hetési telepü­léseken "egy ugyanott a XV-XVI. században is használatos süteményelnevezést (fumoly) élte­tett tovább, de annak kora újkori mérete és for­mája nem ilyen volt". (Kisbán, 1997. 523.) A XIX-XX. század fordulóján elmaradhatatlan fogása volt a gyermekágyas asszonynak vitt étrendnek. Néhol nemcsak a komaasszonynak, hanem a szomszédoknak, rokonoknak is illett vinni ételt. Lehetőség szerint vasárnapra ma­radt az utoljára vitt étel: erre az ún. "niézü"-re púpozott kosárral hozták az ételt. "Az utolsó ételvitelnél kimaradhatatlan volt régebben a pó­lyásgyermekalakú "fumu". E tészta olyan nagy­ságú, mint egy csecsemő. Egyes helyeken fej­kötőt tettek a léjére s az egészet az ún, ko­rozsmába beletakarták. Ezen utolsó ételvivés alkalmával jó mulatságot, göcsejiesen 'dári­dombot csapnak, melyen a komák, közeli szomszédok s rokonok vannak jelen. Ilyenkor a fumut az Atyának s Szentlélek-isten­nek nevében keresztelik s a vendégek között szétosztják, kik abból esznek. Néhol ez volt a paszita." (Gön­czi, 1914. 323.)

Felhasználás

A paszitán kívül lako­dalomra is sütötték, és az őrségi falvakban sü­tik ma is a fumut.

Szakmai fogások

A Fumu tésztájának elkészítése nem bonyolult, minden jó háziasszony könnyen meg tudja csinálni. Különleges tudást a díszítése igényel. A felhasználandó anyagokat előkészítik. A lisz­tet meglangyosítják, megszitálják. Az élesztőt 3 dl langyos, cukros tejben elkeverik, ezzel ko­vászt készítenek, amit megkelesztenek. A cuk­rot a tojásokkal, pici sóval elkeverik, a langyos tejet hozzáöntik, és a megkelt kovászhoz adják. Ezt a masszát végül a liszttel összekeverik, megdagasztják. Ha a tészta már kezd simulni, akkor a meglangyosított, folyékony zsírt a dagasztóedény oldalához öntik és a tészta közé dagasztják, amíg szép sima, szinte selymes lesz, utána meleg helyiségben másfél óráig ke­lesztik. Négy darabra vágják, gyengén átgyúr­ják, és cipókat formálnak. A cipókat letakarva 20-25 percig pihentetik. Egy cipót félretesznek a fumu díszítésére. A három cipót egyenként, ujjnyi vastagra kinyújtják, és megtöltenek egyet cukros dióval, egyet cukros mákkal, egyet pedig kimagozott és apróra vágott aszalt szilvával. Töltelékként más finomságok is használhatók, a lényeg az, hogy minden tész­tadarabba más-más töltelék kerüljön. Ugyan­úgy felcsavarják, mint a bejglit. A három rudat összefonják. Az így összefont tésztát gyengén zsírozott és lisztezett, ún. fumusütő tepsibe teszik. Ezzel azonban nincs befejezve a fumu készítése, most jön a munka nagyobb tudást igénylő része. Az elején díszítésre félretett tésztát igen vékonyra lapítják, kisebb-nagyobb darabokra vágják, kisodorják, és ezekkel a kis tésztadarabokkal formálják ki a kalácsot baba alakúra. A fumu fejére hármas fonásból hajat illesztenek, hasonló módon készül a nyakra helyezett gyöngysor. Szalagnak kisebb-na­gyobb hosszúkás és keskeny sávokat vágnak ki, sűrűn kicsipkézik, és ferdén, keresztben, hullá­mosan helyezik el többfelé a fumu testén. Gon­doskodnak a fül, szem, orr, száj és más test­részek (köldök, bögyörő) kiformálásáról és fel­helyezéséről is. Az így elkészített "baba" kalá­csot, fumut a fölvert tojással megkenik, és me­leg helyen megkelesztik. Sütés előtt ismételten tojásozzák. A sütés kb. 200 °C hőmérsékleten, 40-50 percig tart.

Díszes, szőttes kendőbe takarva, mint egy való­ságos kisbabát vitték az ünnep helyére.

Gazdasági adatok

Házilag készítik vagy a pékekkel elkészíttetik. Zala megyében a hetési és a göcseji falvakban lelhető fel nyomokban még ez a népszokás. A sütött mennyiségről adat nem áll rendel­kezésre.